A Bükk hegység előhegyein és lejtőin terül el az egri borvidék. A vulkanikus eredetű, jellegzetes formájú Nagy-Eged hegy előtt félkör alakban szőlővel borított dombok húzódnak. Ezen a tájon kiváló fehér és vörösborokat termelnek, melyek közül a legismertebbek a legendás Egri Bikavér és az Egri Leányka. A borvidéken a szőlő- és bortermelésnek nagy hagyományai vannak: már a rómaiak uralma idején is folytattak szőlőtermelést. Az egri borok az Árpád-házi királyok idejében is híresek voltak, középkori dokumentumok rögzítik e tevékenység fontosságát. A térség központja Eger, egyedülálló, a középkorban kialakított mintegy 140 km hosszúságú pincerendszerével páratlan lehetőségeket kínál a kiváló borfajtáknak. A gyakran többszáz méter hosszúságú pincelabirintusok különlegessége, hogy egyenletes homérsékletet és páratartalmat biztosítanak a borok érleléséhez, tárolásához. A falakon vastagon lerakódó, jótékony hatású nemespenész és a pinceágakban sorakozó hordók csodálatos látványt és élményt nyújtanak a látogatóknak.
Híresek Eger pincesorai, a kis- és nagykoporosi, a kőlyuki, a verőszalai, a Szépasszonyvölgy neve pedig szinte fogalommá vált az Egerbe látogatók körében. A borvidék községeiben - Andornaktályán, Egerszalókon, Feldebrőn, Noszvajon, Ostoroson, Verpeléten - kiváló pincéket találhatunk és kitunő borokat kóstolhatunk.
Az egri borok titkának megfejtéséhez a kiváló talajadottságokat, az éghajlati viszonyokat, a meghonosodott szőlőfajtákat, a pinceágak érlelő hatását, valamint a helyi szőlősgazdák és bortermelők szakértelmét, gondosságát és szorgalmát együttesen ajánljuk a helyszínen tanulmányozni!