A Mátraalján már a honfoglalás előtt élő népek is termelték a szőlőt és készítették a bort. 1042-ből származó írásos emlékünk van az Aba nemzetség jobbágyainak szőlőműveléséről. A nagyobb arányú szőlőtelepítés a XIII. sz.-ban indult meg, a XIV. sz.-ban pedig már jelentős volt a borkereskedelem. A térség legnagyobb szőlőbirtoka Visontán a Haller család birtokában volt. Az 1800-as években a mátraaljai szőlők területe elérte a 8500 hektárt, melyből kiemelkedett Gyöngyös szőlőtermelése. A Mátra lábánál széles skálája található a különböző talajoknak, változó a napsütéses órák száma is és a kettő együtt különböző mikroklímákat alakított ki. Ez az a hely, ahol "a nap és a hegy összeér". Ez a sokszínű természeti adottság elsősorban a fehérbor termelésében érvényesül - nagyon sokféle, friss, üde és illatos bor termelhető a Mátraalján. Napjainkban a borvidékhez tartozó települések szőlőterülete mintegy 7000 hektár. Kiemelkedő bortermelő települések Abasár, Markaz, Visonta, Nagyréde, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Kisnána. A szőlőfajták közül a hagyományos olaszrizlingen, leánykán és muscat ottonelen túl a szürkebarát, sauvignon blanc és chardonnay is kiváló minőségű borokat ad.
Gyönyörű, ódon présházaival a borvidék nevezetes helye a Gyöngyös melletti farkasmályi pincesor, ahol teljeskörű program várja a látogatókat.
További információk:
