A 2002. évi turisztikai piackutatás eredményeit elemezve a Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Bizottság javaslatára 2003. évben megkérdezéseket végeztettünk Heves megye turisztikai vállalkozói körében, azzal a céllal hogy megtudjuk

• a térségi nonprofit marketingtevékenységről alkotott véleményüket, illetve

• mi a vállalkozások elvárása a megyei önkormányzattal szemben és miben várnak segítséget tőlünk?

A megkérdezéseket a vállalkozók esetében is az öt Heves megyei kistérségben végeztük. Ezek: Eger, Bükk, Gyöngyös- Mátra, Hatvan, Tisza-tó, ahonnan összesen 33 kitöltött kérdőívet dolgoztunk fel.

A vállalkozói megkérdezésben az első négy zárt kérdésre az alábbi válaszokat kaptuk.

A turisztikai vállalkozások forgalma 2002. évhez viszonyítva általában csökkent (63%), amelynek okaként a EU-ban romló gazdasági-politikai helyzetet, az egyre több piaci szereplő (konkurens szálláshelyek) megjelenését, illetve a turisztikai infrastruktúra fejlesztésének hiányát nevezték meg.

A vállalkozások 26%-a azonban forgalomnövekedésről számolt be, amelyet szolgáltatásaik minőségi fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseikkel magyaráztak.

A legnagyobb eredményt hozó marketingtevékenységként elsőként a direkt marketinget (levélben prospektus, ajánlatok elküldése 53%), az internetet (43%), kevésbé eredményes marketingtevékenységnek látják a vállalkozók a kiállításon történő részvételt és PR tevékenységet.

A Heves megyei turisztikai vállalkozások megfelelő anyagi források megléte esetén szolgáltatásainak színvonalát emelné (70%) és legkevésbé akar további vállalkozásba belekezdeni.

A Heves Megyei Önkormányzattól segítséget várnak a leginkább rendezvények szervezésében (46%), prospektus készítésben (40%). Viszonylag magas arányban várnak még segítséget a piaci információk eljuttatásában, pályázatírásnál és marketingakciók (pl. Happy Heves) lebonyolításában.

A továbbiakban szereplő nyitott kérdésekre adott válaszokat a különböző adottságok miatt kistérségek szerint összesítettük, így az alábbi leggyakrabban előforduló válaszokat kaptuk:

1. Az Ön véleménye szerint hogyan növelhető a térségben az idegenforgalomból származó bevétel nagysága?

   Eger: Az idegenforgalmi adó visszaforgatásával, városi marketingiroda létrehozásával, több garantált program szervezéssel pl. nagyon jónak ítélik meg az Egri Bikavér ünnepe Szent Donat napján és a Végvári vigasságok rendezvénysorozatot. Egészségturisztikai központ létrehozásával Gyula, Hajdúszoboszló példáján, több külföldi utazási prospektusban történő megjelenéssel. Szolgáltatások színvonalának emelésével. A vendégek megbecsülése, tisztességes kiszolgálással, elfogadható áron. Szakképzett munkaerő alkalmazásával.

   Bükk: Strandfürdő építéssel. Szilvásváradon több lovas rendezvény szervezésével, a lovas-turizmus fejlesztésével. A feketegazdaság visszaszorításával. Az önkormányzattól elvárják a segítséget sikeres lovas rendezvények létrehozásánál, konkrét kérdésként szerepelt hogy a megyei vezetés miért engedte ki a kezéből a 2004-es Fogathajtó Világbajnokság megrendezésének lehetőségét?

   Gyöngyös-Mátra: Rendezetté, tisztává kellene tenni a Mátrát, mert tele van szeméttel. Infrastruktúrafejlesztéssel, konkrétan a tömegközlekedési eszközök hálózatának jobb kialakításával. Szolgáltatások kínálatának bővítésével (szórakozóhelyek). Egyedi turisztikai termék létrehozásával, amely bemutatná a mátrai emberek 'ősi' kultúráját. Több és hatékonyabb reklámmal bel és külföldön.

   Hatvan: Megfelelő propagandával előkészített programokkal, hatékonyabb kommunikációval a térség idegenforgalmi kínálatáról. Korrekt, minőségi kiszolgálással. Infrastruktúra fejlesztéssel (utak minőségét tisztaságát javítani).

   Tisza-tó: Több rendezvény megszervezésével. Ápolt vízparti környezettel. Több reklámmal, színvonalas kiszolgálással, megfelelő árak kialakításával.

2. Hogyan értékeli a településén zajló rendezvények turisták számára gyakorolt hatását?

   Eger: A leglátogatottabb programok az Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát napján rendezvénysorozat, Agria Játékok, Végvári Vígasságok. Igény volna további színvonalas 'boros' (nem sör!) rendezvények megrendezésére. A turisták kedvelik a rendezvényeket, azok főleg a visszatérő vendégek szempontjából fontosak, akik közül sokan a Szépasszonyvölgyi és Dobó téri rendezvények miatt jönnek Egerbe. Nem kellene sok kicsi, inkább 1-2 nagyobb rendezvénysorozat. A Happy Heves akció során elő és utószezonban érezhetően nő a vendégek száma.

   Bükk: A rendezvények hatása pozitív, meghosszabbítja a szezont, azonban pl. Szilvásváradon kevés a rendezvény, az is gyenge színvonalú, igénytelen, jellegtelen. A turisták örömmel fogadnák a gyakoribb és nívós rendezvényeket.

   Gyöngyös--Mátra: Ha van is éppen rendezvény egyszerre egy időben, kevés látogatóval és nincs megfelelően propagálva. A turisták nem a rendezvények miatt jönnek a Mátrába, csak a szervezők és résztvevők jelentenek szállásigényt. A Palóc Napok rendezvénysorozatnak azonban mára már van országos vonzereje.

   Hatvan: Kevés színvonalas turisztikai rendezvény van. Több országos, nemzetközi hírű programot kellene szervezni, mint pl. a Hatvani Triatlon, vagy Roncsderby versenyek. Nem ismertek eléggé a programok ahhoz, hogy hatásuk mérhető legyen.

   Tisza-tó: Az időben megszervezett, megfelelően reklámozott rendezvény jó irányba befolyásolja a turistaforgalmat.

3. Megfelelőnek tartja-e a Heves megyébe érkező turisták részére rendelkezésre álló információs

   anyagokat? Miért?

   Eger: Időszakosan jó anyagok vannak, de azok hamar elfogynak, nem pótolják őket. Hiányoznak a nyári program plakátok, megállító táblák, vagy képújság (mind megyei, mind városi). Kevés a programfüzet, ami van az késve jelenik meg. Nem jó a kiadványok elosztása, ha van is, a turistának, vagy a vállalkozónak kell 'nyomozni' utána.

   Bükk: Nem minden turista számára elérhetők. Három évvel ezelőtt több információs anyag volt. Konkrétan Noszvajnak fontosabb lenne egy, a Bükk-alját nem pedig megyét bemutató prospektus. Szilvásváradon nem megfelelő a megyei kistérségi turisztikai kiadványok száma, sem pedig a minősége.

   Gyöngyös-Mátra: Kevés az információs anyag. Nincs térkép, sem pedig a turisták számára fontos információkat tartalmazó kiadvány (látnivalók, kirándulóhelyek, múzeumok, programok pl. Kisnána, Palócmúzeum).

   Hatvan: Az elmúlt időszak ezen a téren fejlődést hozott, az elkészült kiadványok színvonalasak. Az informatív kistérségi kiadvány viszont hiányzik.

   Tisza-tó: Főképp a programismertetőkből van kevés, ezért a turisztikai vállalkozás nem tud előre a programra szervezni. A meglévő anyagok nem jutnak el a szálláshelyekre és turisztikai vállalkozásokhoz.

4. Ön szerint milyen kiadványra lenne még szükség és milyen nyelven?

   Eger: Több nyelvű programplakátok, turisztikai szolgáltatásokról információs anyag angol, német, lengyel nyelven. Eger és a környező települések nevezetességeiről lengyel, cseh, orosz, angol nyelvű átfogó prospektus. Kisebb méretű -postázható, zsebre tehető - informatív prospektus hiányzik.

   Bükk: Átfogó turisztikai kiadvány Heves megyéről, benne látnivalók, éttermek, szállodák, programok. Szilvásváradról egy turisztikai kiadvány. Szükséges volna a vállalkozók körében az Internet hatékonyabb használatának elterjedése.

   Gyöngyös-Mátra: Gyöngyös és környéke átfogó jó minőségű turista kalauz. Sok és soknyelvű invitatív ill. informatív kiadványra. Heves megye kis és nagyvárosait bemutató átfogó jegyzet. Egyedi és garantált programokat figyelemfelkeltő módon ismertető jegyzet.

   Hatvan: Megyei térkép, rajta a turisztikai információkat tartalmazó pénzváltók, bankok, utazási irodák.

   Tisza-tó: Több nyelvű poroszlói nyári programokat tartalmazó füzet, mint pl. az Abádszalóki nyár füzet.

5. Mi a tapasztalata, mi az amit vendégei pozitívan értékelnek a térség kínálatában?

   Eger: A természeti adottságok, a sok látnivaló, a gyógyvíz, a programok, a boros rendezvények, a város szépsége, a műemlékek állapota. A fejlődő borturizmus. A város atmoszférája! A vendégszeretet, a jó konyha és a jó borok.

   Bükk: Noszvajon a rendet, csendet, rendezvényeket. Szilvásváradon a természeti adottságok, a lovak, a Szalajka völgy, az Erdei Múzeum.

   Gyöngyös-Mátra: Természeti adottságok, a táj szépsége. Olcsó árak. Tájjellegű borok. Városközpont. Vendégszeretet. Egyedi helyi szokásokra épülő programokat, pl. várjátékok. Parádfürdőn a gyógyvizek.

   Hatvan: A szívélyes vendéglátást. A jó közlekedési adottságokat (M3 autópálya).

   Tisza-tó: A strandot a Tisza-tó szépségeit, a csónakázási lehetőséget, a kulturáltan megépített kikötőket s nyári szálláslehetőségek kínálatát. Vendégszeretet. Horgászat, falusi szálláshelykínálat.

6. Mi az amit hiányolnak?

   Eger: Garantált programokat. Nincs esti színvonalas szórakozóhely. Spa, wellness szolgáltatásokat. Rendezvények időben történő kiplakátolását, akár elektromos hirdetőtáblán. Télen is kikapcsolódást nyújtó plaza bevásárlóközpontot, ahol egy időben gyerek, felnőtt szórakozást talál. Nagyszabású rendezvényeket.

   Bükk: Noszvaj Fiataloknak szórakozóhely. Aktív turizmus háttér. Szervezett gyalog és kerékpártúrák.

   A köz és erdei utak tisztaságát. Eligazítást az aktuális programokról. Több információs anyagot.

   Gyöngyös-Mátra: Jobb turisztikai infrastrukturat, strandot, színvonalas sípályát, a mátrai községek fejlesztését, mivel azok nem az ódon hangulatú falu képét mutatják, másfelől az átalakulás nem követi az igényesebb európai elvárásokat. Fiatalok számára szórakozóhelyet, turisztikai infomációs anyagokat programokat, jobb szervezettséget.

   Hatvan: Nyelvtudást. Szállodai elhelyezést. Rendezvényeket. Fürdőzést.

   Tisza-tó: Strandfejlesztést. Szórakozási lehetőséget fiatalok számára. Programokat. Lovas, kerékpár, vizitúrák szervezését. Tisztább környezetet.

7. Véleménye szerint hogyan lehetne versenytársaival (konkurencia) meglévő kapcsolatát mindenki számára előnyös együttműködéssé fejleszteni?

Eger: Gyakoribb párbeszéd, tapasztalatcsere a szezonról, programokról. Több közös megbeszélés. Ötletek közös megvalósítása, összefogással. Eger és a megye közösen jelenjen meg vásárokon. Piac felosztásával, egy-egy program, egy felelős szolgáltató.

Bükk: Noszvajon ez jól működik! Szilvásváradon is mindenki segít a másikon. Több szakmai fórum ill. egyeztető megbeszélésre volna szükség.

Gyöngyös-Mátra: Együttműködéssel, nem konkurálással. Közös érdek felismerésével aktívabb részvétel az ország és térségmarketingben. Különböző egyeztető megbeszéléseken információcserével, bár ennek megvalósulása a magyar ember mentalítása miatt nem működik.

Tisza-tó: Egyenlő esélyek megteremtésével. Párbeszéddel a turisztikai vállalkozók között.

• A turisztikai infrastruktúra fejlesztésének szükségessége.

• A termékfejlesztésben a mennyiségi szemlélet helyett a minőségfejlesztés igénye kezd elterjedni.

• A kisebb településeken általában jobb a vállalkozók közötti együttműködés.

• Leginkább a kiadványok elosztását nem tartják megfelelőnek. Azok kevés vállalkozóhoz kevés turistához jutnak el.

• A kistérségi informatív kiadványokra igény mutatkozik. (a korábbi Hevesi Bükk, Gyöngyös-Mátra, Hatvan, Tisza-tó, Eger és környéke).

• Heves megyei térkép elkészítésének szükségessége.

• A programfüzetek időben jelenjenek meg.

• Egerről színvonalas, a magyar turizmusban elfoglalt szerepének megfelelő színvonalas kiadvány megjelentetése.

• Az időben megrendezett színvonalas rendezvények kedvező irányba befolyásolják a turistaforgalmat.

• Az aktuális rendezvényekről forgalmas helyeken pályaudvarokon főtereken plakátok, megállítótáblák kihelyezése.

A Heves Megyei Közgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága döntése szerint idén második alkalommal

került sor turisztikai marketing kutatásra a turisztikai főszezonban, Heves megyében. A kutatás célja, hogy feltárjuk a megyébe látogató turisták utazási szokásait összehasonlítva a 2002. évi kutatás eredményeivel.

A megkérdezettek között a belföldi turisták száma a meghatározó (90%) így értelemszerűen a kutatási eredmények elsősorban a belföldi turizmusra vonatkoznak. Továbbra is elmondható hogy Heves megyét az Alföldről, Budapestről, és Észak-Magyarország más tájairól keresik fel legtöbben.

A külföldi válaszadók között Németország, Szlovákia és Lengyelország vezet. A megkérdezett külföldiek között ez évben volt néhány turista Finn-, Franciaországból és Nagy-Britanniából.

A nemek aránya kiegyenlített. Életkor szerint a 31 és 55 éves a megkérdezettek 61 %-a, a 19-30 éves a 25 %.

A Heves megyei utazás célja szerint döntő többségben üdülés, kirándulás és városnézés válaszok jellemzőek. Ez eltér az előző évtől, ahol a második helyen a fürdőzés állt. Országos viszonylatban tehát Heves megye szerepe csökken a gyógyturizmus, fürdőzés szempontjából, amely a konkurencia előretörésével, fejlesztéseivel magyarázható, amivel - bár Egerben is megnyílt az élményfürdő- összességében nem tartottak lépést a Heves megyei gyógyfürdőfejlesztések.

Az uticél kiválasztásánál döntő tényezőként szerepelnek a természeti adottságok (Bükk, Mátra, 37%) és a térség jó híre (22%). Legkevésbé játszik döntő szerepet az uticél kiválasztásánál a 'kedvező ár' tényező.

A Heves megye hallatán mely turisztikai vonzerőre asszociál kérdésnél változatlanul a Bükk- Mátra hegységek, ezt követően a történelmi emlékek és híres borok szerepelnek.

A Heves megyei utazásához szükséges információt hasonlóan az elmúlt évhez túlnyomó részben 53 %, családtól, ismerőstől szerzi. Ez továbbra is a véleményformálók és a személyes meggyőzés jelentőségét támasztja alá. Az utazási információt interneten keresztül beszerzők aránya 2002. évhez viszonyítva hatról tizennyolc százalékra, azaz 12%-kal emelkedett!!!

Az utazás megszervezésének módjában változatlanul nagymértékben az egyénileg válasz vezet. Az egyénileg utazók száma kissé emelkedett 81 %-ról 87%-ra, az utazási irodák segítségét igénybe vevők száma továbbra is csökkent 13 %-ról 6%-ra.

A mi tetszett önnek legjobban Heves megyében kérdésre adott válaszokat 1-5-ig terjedő skálán értékelték. Eszerint az idén a legtöbb kiváló osztályzatot a vendégszerető emberek válasz kapta, megelőzve ezzel a természeti adottságokat. A leggyengébb osztályzatokat változatlanul a 'kedvező árak' kategória kapta.

A mi nem tetszett kérdésre az elmúlt évhez hasonlóan a legtöbb válaszadó a kevés információ és az üzletek nyitva tartását kifogásolta.

A megkérdezett turisták tartózkodásuk alatt legszívesebben gasztronómiai, borrendezvényeken és folklórprogramon vesznek részt.

• A Heves megyébe érkező belföldi turisták nagy része az Alföldről és Budapestről érkezik.
• A Heves megye fő vonzerői a természeti értékek (Bükk, Mátra) és a borturizmus. Az egészségturizmus szerepe a helyi turizmusban háttérbe kerül.
• Az utazási döntés előkészítésénél az internet használat szerepe nő.
• A rendezvények pozitív hatásáról a visszatérő, 'törzsvendégek' esetében lehet beszélni.
• A Heves megyébe érkező turisták árérzékenyek, az árakat általában magasnak találják.
• A turisták legtöbb esetben a turisztikai információk hiányát kifogásolják.
• A belföldi turizmus szervezésében az utazási irodák szerepe csökken.
• A vendégfogadás humán tényezőjének kedvező a megítélése. (vendégszerető emberek)
• Bükk kistérség esetében vonzerőként szerepelnek a rendezvények. (Noszvaj)