Vissza

	Bélapátfalva - Apátsági templom A templomot 1232-ben kezdte építeni a ciszterci rend, a Bél nemzetség birtokán, a Bélkő hegy lábánál. Alaprajza latin kereszt alakú, főhomlokzatának ékessége a román stílusú fõkapu, szép látványt nyújt a falazat vörös-szürke kváderkövekbõl kirakott sorainak váltakozása. A homlokzat középsõ részét rózsaablak díszíti. A templom belsejében a három hajó között csúcsíves árkádsor húzódik, a pillérek fejezetei faragással díszítettek. A templommal egyidőben épített rendház a XVI.sz.-ban elpusztult, csak romjai maradtak meg.
	Noszvaj - de la Motte kastély Az 1774 és 1778 között épült kastély külső és belső kialakításával és díszeivel XVI. Lajos korának jellegzetes magyarországi emléke. Nagy méretű parkban fekszik, ahol különböző fakülönlegességek és díszcserjék találhatók. A kastély földszinti előteréből egykor kápolna nyílt, innen kétoldalt lépcső vezet az emeletre. Az emeleti előtér mennyezetét freskók, oldalfalait római istenségek szoborszerű karikatúrái díszítik. Eredeti tölgyfaajtón keresztül jutunk a Díszterembe és a további termekbe ("római" szoba, "madaras" szoba, vadásztrófea kiállítás). A kastély múzeumként látogatható, a hozzá épített modern épületrész konferenciák, továbbképzések kiváló helyszíne.
	Hatvan - Grassalkovich Kastély Szabadon álló, egyemeletes barokk épület. A középkori várfalak és bástyák, épületek romjaiból Grassalkovich Antal kezdte meg építését a XVIII.sz. első felében. Legutóbb a báró Hatvany család birtokában volt, akik irodalmi, művészeti mecénásként századunk elejének számos jelentős egyéniségét fogadták itt. A monumentális építmény főhomlokzatán mindkét szinten 8-8 ablak látható, középen gazdagon kiképzett kosáríves kapu, felette erkély, melyet atlaszok tartanak. Az oromzat közepén címer, felette kupola. Az épület belsejében figyelemreméltó a földszinten egy pillérekkel tagolt boltozatos helyiség, valamint a díszterem, melynek mennyezete stukkókkal díszített.
	Eger - Bazilika Az egri Főszékesegyház - épült klasszicista stílusban 1831-36 között - Magyarország egyik legnagyobb temploma: hossza 93 méter, szélessége 53 méter, a toronypár magassága 54 méter. Az épülethez széles lépcsősor vezet, melynek két oldalán Marco Casagrande faragott kőszobrai állnak: Szt. István és László királyok, valamint Szent Péter és Szent Pál alakjai. A főhomlokzat jellegét a timpanon és 8 korinthoszi oszlop határozzák meg. A dóm belső terét három kupolaboltozat fedi. A fő és mellékhajók együttesen kereszt alaprajzot adnak az épületnek. A főoltár Olajbafott Szent János képe 1835-ben készült, mestere Donhauser József bécsi festő. A Bazilika orgonáját a XIX. sz. végén a salzburgi Moser cég szállította.
	Feldebrő - Altemplom A település közepén áll a feldebrői templom, melynek X.-XI. sz.-i altemploma sértetlenül, teljes épségében maradt meg. Eredetileg feltételezhetően az Aba nemzetség családi monostora és temetkezőhelye volt, oklevelek először 1220 körül említik. Története során többször átépítették: a XIII. sz.-ban háromhajós, román stílusban. A XV. sz.-ban felújították, ekkor a déli oldalon gótikus kapu épült. A XVIII.sz.-ban, Grassalkovich Antal idejében átépítették. Különleges ritkaságnak számítanak az altemplom zömök oszlopkötegei, a sírkamrák, a feltárt oltármaradványok, román kori oszlopok, a falakon és a boltozatokon ma is látható freskórészletek. Látogatható egész évben. Gondnok: 30/9 15 15 48
	Sirok - Vár Az un. Várhegyen, 296 m magasságban kopár riolittufa kúpon épült siroki Vár romjaiban is lenyűgöző látványt jelent. Első birtokosai az Aba nemzetség Bodon ágának tagjai voltak 1320-ig. Jelentős szerepe volt a török hódítások idején, 1555-ben a gönci országgyűlés rendelte el megerősítését, majd 1561-ben az alsó várhoz sarokbástyák épültek. 1596-ban török kézre került. 1717-ben, a Rákóczi szabadságharc után a császári csapatok felrobbantották, így ma romjai láthatók az eredetileg belső tornyos, szabálytalan alaprajzú, felső és alsó várra osztott létesítménynek. A Vár feltárása, helyreállítása folyamatban van, kiváló kirándulási központ.
	Kisnána - Vár A kisnánai Vár építője és tulajdonosa évszázadokon át az Aba nemzetségbeli Kompolti család volt. A Vár építésének időszaka az 1400-as évekre tehető. A középkorban Nána a Kompolti család birtokközpontja volt és a Vár az ő rezidenciájuk lehetett. A település közepén emelkedő dombon álló, gót stílusú várromhoz ma a várárkon keresztül híd vezet. Belül kaputorony áll, az udvarban a XIV.sz.-i kis templom, kastély és korábbi lakótorony maradványai, valamint a helyszínen talált faragott kövekből kialakított kotár láthatók.
		Gyöngyöspata - templom A patai Szent Péter templomát a XI. sz.-ban építették, ez volt a főesperesi kerület központi egyháza. A templom a tatárjárás idején elpusztult, így a XIV.sz.-ban a falu közepén új templomot emeltek, melyet bővítéssel későgótikus stílusban egységes építménnyé alakították, a korábbi részletek felhasználásával. A templomban érdemes megnézni az igazi különlegességnek számító, Jézus családfáját ábrázoló un. Jessze-fát. A településen találták meg a XVI.-i híres kódexet, az un. Patai graduálét, mely ma az Országos Széchenyi Könyvtárban található.
	Gyöngyös - Szent Bertalan templom A gyöngyösi Szt. Bertalan plébánia templom egy korábbi templom helyén először 1350 körül épült, amit a XV. sz. végén nagyméretű gótikus csarnoktemplommá alakítottak. Erre emlékeztet az apszis két oldalán lévő két-két nagyméretű gótikus ikerablak. A templomot 1746-56 között barokk stílusban átépítették. A templombelső egységes barokk berendezése a XVII.-XVIII. sz.-ból való, különleges ritkasága a szentély déli oldalán álló gótikus bronz keresztelő medence a XV.sz.-ból. A déli oldalkapunál egyszerű emlékharang áll, mely annak állít emléket, hogy a templom az 1917-es tűzvészben súlyosan megsérült.
	Parád - Palóc Ház A XVIII. sz. utolsó harmadában épített ház a falu északnyugati szélén, a Tarna mellett áll. Szalagtelken fekvő, soros beépítésű, melynek udvarán gazdasági épületek is helyet kaptak. A parádi Palóc Ház a mátravidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke: mindhárom épületet zsilipelt technikával, fából készítették. A lakóházban szoba, konyha, pitvar és kamra van a 150 évvel ezelőtti állapotnak megfelelően berendezve. A parádi Palóc Ház a népi kultúra és építészet fontos emlékhelye, múzeumként látogatható.